Prédales

A Prédalesben azt a sziszifuszi küzdelmet mutatja be, ahogy a dráma­író megpróbál drámát írni. Láttunk már ilyet (el is követtünk ilyet), de Garaczi szellemesen mos­sa össze a darabot író és a darabbéli darabot író én pozícióját, hiszen mindkettő ő maga, a darabbéli író egy alter ego, Egon­nak is hívják. A darabban gyakorlatilag lábjegyzetelve van a darab születése. Az írás teremti ezt a világot (a darabét), csakhogy a teremtő is teremtve van az írás által. Egon az amerikai alkotóházban együtt lakik több ösztöndíjas írótársával, így Genyával és Chrys­tellel. Az egyik este a konyhában Genya egy hentesbárddal le akar vágni egy falat sonkát, de Chrystel nem engedi, huzakodnak:

CHRYSTEL One! Two! Three! (Mi­kor Genya lesújt, Chrys­­tel megrántja a sonkát, Genya lecsapja az egyik ujját)
GENYA (magasba emeli csonka kezét) Máj gád. Le­vág­­tam az ujjamat. (Chrys­­­tel lassan és iszonyodva felveszi a föld­ről a levágott ujjat, oda­nyújtja, Genya reszkető kézzel el akarja venni) Az ujjam.
CHRYSTEL Tessék. (Nyújtja, de mikor Genya el akarja venni, elhúzza előle; Genya a véres bárddal elindul Chrystel felé; Chrystel bekapja az ujjat, és úgy menekül, hogy Genya ujjpercei gilinggalangoznak a szájából, aztán megbotlik, és egy nagy csuklás kíséretében lenyeli)
GENYA (megbabonázva) Add vissza, nem eheted meg!
Stb.

Tasnádi István

Szöveg:

http://www.szinhaz.hu/data/files/1244/letoltesek/garaczi_laszlo_preda.pdf

http://www.dramairok.hu/data/files/1244/letoltesek/garaczi_laszlo_preda.pdf

http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre50/garaczi.htm