Jánossy Lajos: Működésben a nyugalom

Beszélgetés Garaczi Lászlóval, Litera, 2007. 10. 02.

"A szövegben erős drámai történések zajlanak, erős karakterek, viszonyok, helyzetek vannak, ezt tudtam, ezért is vállaltam el. Ezeket kellett kibontani, végiggondolni, máshol sűríteni, kiegészíteni." - Garaczi László társszerzőként dolgozott a Bartis Attila: Nyugalom című regényéből készülő filmen - erről kérdeztük.
Bartis Attila: Nyugalom című regényét Alföldi Róbert viszi filmre a te dramaturgiai közreműködésével. Hogyan kerültél a munkába? Ismertétek egymást korábbról, ezért volt bizalmatok egymás iránt? Vagy fordítva, nem találkoztatok, és ezért biztatok egymásban?

Garaczi László: Valahogy úgy történt, hogy Bodizsár István producer vette meg a jogokat, Bartis a színdarab után nem akart még egy átiratot készíteni, ezért engem kértek fel. Mikor a munka olyan fázisba jutott, hogy meg lehetett mutatni, pályázni lehetett vele, akkor kereste meg a producer Alföldit.

Nyilván ismerted a könyvet, amiből színdarab is készült. Mi volt az első munkafázis?

G. L. : Elolvastam még vagy háromszor, és különböző színű ceruzákkal vonalakat húztam a margóra azokon a helyeken, amelyeket figyelemreméltónak találtam a forgatókönyv szempontjából. Ezekből a részekből kezdtem összerakni a történetet.

Mennyire adta könnyen magát a szöveg? A színpadi változatra támaszkodtatok-e egyáltalán?

G. L. : A szövegben erős drámai történések zajlanak, erős karakterek, viszonyok, helyzetek vannak, ezt tudtam, ezért is vállaltam el. Ezeket kellett kibontani, végiggondolni, máshol sűríteni, kiegészíteni. A darabot is megnéztem, elolvastam, volt egy-két mozzanat, amit érdekesnek találtam, de hogy ebből mennyi maradt a végső verzióban, már nem tudnám megmondani. Alapvetően a regényből indultunk ki.

Mik voltak azok a pontok, amelyekről világos volt, hogy érintetlenül maradnak a regényből? És fordítva, melyekről látszott, hogy a filmben nem találják a helyüket?

G. L. : A szereplők viszonyrendszere, a főhős és a körötte megjelenő nők, az ezeken a viszonyokon keresztüli sikertelen harc a megváltásért. Az, hogy az elcseszett múlt gátolja meg ezeket az embereket, hogy boldogok legyenek, hogy segíteni tudjanak egymáson. Másik oldalról valószínűsíthető volt például, és azt hiszem, így is történt, hogy a rendszerváltás körüli időknek a regényben adott, sokszor esszéisztikusan - és tegyük hozzá: remekül – megrajzolt képe halványulni fog.

Amikor Alföldi megkeresett, milyen opciókkal állt elő? Neki mi volt a fontos a könyvben?

G. L. : Ahogy látom, a változtatásai nagyjából kiegészítették az eredeti szándékokat: ő ezt az eredendő elátkozottságban folyó küzdelmet a testek küzdelmeként is látta, ennek megfelelően a testiség, a szexualitás szerepe dominánsabb lett, nagyobb lett a tétje, mint az eredeti verzióban. Persze sok egyéb szempont is bejött, de talán ez az egyik legfontosabb.

Típusosan előforduló probléma, hogy jól megirt könyvek esetében a film akaratlanul is 'alámegy' az eredetinek. Ekkor illusztráció szinten reked meg. Más esetben nagyon vakmerően próbál mást és másképpen mondani - ekkor túlzottan elvonttá, lilává válhat. Ti hogyan kerültétek el ezeket a veszélyeket?

G. L. : Úgy írtam az első verziókat, hogy még nem volt rendező, tehát nagyon nem „lilulhattam”, nagyjából a könyvet próbáltam dramatizálni, „képiesíteni”, azzal, hogy majd a rendezővel, dramaturggal folytatjuk a munkát. Az elrugaszkodás, „sajáttá érlelés”, ha jók ezek a szavak, akkor kezdődött, mikor Alföldi Róbert elvállalta a rendezést, és aktívan dolgozni kezdett a forgatókönyv végső változatának elkészítésében.

Láttátok-e előre a leendő színészeket?

G. L. : A Nemzeti Színházi előadás miatt voltak jelöltek, azt hiszem, Udvaros Dorottya volt a legbiztosabb, őt mindenki nagyon szerette volna, jogosan. A többi szerepre is voltak nevek, de ezek állandóan változtak. Azt hiszem, egy forgatókönyv megírásának kezdeti fázisában fölösleges „színészben” gondolkodni, ha csak nem tuti az illető majdani részvétele, annyi minden történhet addig. Nem színészben, inkább drámában próbáltam gondolkozni, képekben, helyzetekben, karakterekben, történetben.

Ha jól tudom, már leforgatták a filmet. Forgatásokon jártál-, s ha igen, milyen tapasztalatokat szereztél?

G. L. : A forgatás stádiumában, ezt tapasztalatból tudom, az író szépen (ki elegánsan, ki idegesen) kifakul a képből, lábatlankodni meg nem szeretek. Viszont jókat hallottam a forgatásról, nagyon lelkes és bizakodó a társaság. Úgy képzelem, hogy színészvezetésben, színészi teljesítményekben sokat lehet a várni a filmtől. Meglátjuk, én is nagyon kíváncsi vagyok.

Forrás: litera.hu